2013. július 24., szerda

Nem rész.....BEST SONG EVER

Hello mindenkinek, ez még nem rész,de probálok vele sietni (most a másikkal foglalkoztam, de ezzel is foglalkozom) (már kb.meg van hogy milesz benne) probálok sietni!
Egy kis kárpotlásnak, meg kapjátok a Best song ever-t .(nagyon meg kedveltem :D, és ebben érvényesül lou tánc tudása :DD(erröl rá jöhettek hogy ki a kedvencem ;)).

Remélem ez egy kicsit meg myugtat titeket és nem fogjátok a meg gyilkolásomat tervezni :)
na csak ennyit akrtam
u.i: tényleg meg probálok sietni, és most meg probálom behozni az elveszett bárányt is ( sztem tudjátok kiaz, ha nem nem segitek ;D)
pápá, további jó napocskát

2013. július 11., csütörtök

11.rész + NAGYON-NAGYON SAJNÁLOM!!:/

Hello mindenkinek!!:D (hűh,de rég irtam már ide) 
Írtózatosan sajnálom,hogy csak most tudtam új részt hozni!!! nyugodtan meg lehet kövezni érte, és azon se csodálkozom ha páran lemondtatok erről a blogrol,de azért remérem maradt még olvasom! A mult kori rész.....hát, nem a leg jobb volt, de remélem ez kielégit majd benneteket (ha ez egyáltalán lehetséges!mivel enyi idöt nem lehet!) na de nem untatlak titeket, hagylak olvasi:) (ha akarjátok még egyáltalán).
jó olvasást a részhez, és további jo napocskát:D
ui: és közsönöm a 339 oldal meg nyitást !!
pápá
***

-Választhatsz.Ide adod a képet vagy.....-nem fejezte be a mondatot, helyette  megnyalta a száját, és szó szerint letépte az allata lévöröl a pólot.Louis arcárol le hervadt a játékos mosoly, helyét felváltotta a félelem, de nem csak ö ijedt meg, mi már szinte kiszoritottuk egymás kezéböl a vért. Apu Louis szájához hajolt és vadul megcsókolta. Lou szemei kistányér nagyságuak lettek, és mintha csak fejen vágta volna a felimerés ,össze-vissza kezdett hadonászni,megprobálta lelökni magárol aput...sikertelenül. Apu megragadta Louis kezeit és egy kézzel a feje fölött lefogta azokat, mig másik kezével a mellkasát simogatta. Tekintetem Avrilre és Emilyre szegesztem, mind kettöjük érdekes volt: Emily tisztára olyan volt mint aki mindjárt elájul, Avril meg olyan volt mint......Avril, tálca nagyságuak voltak a szemei, és ha jól láttam akkor az orra is vérzett.....igen, rajta semmi furcsa nincs.Vajon én milyen fejet vághatok? Tuti olyan "Úristen-!-Az-apukám-mindjárt-megeröszakolja-elöttem-a-jövendöbeli-férjét-!".....igen tuti ilyen a fejem.Ekkor egy csattanásra lettem figyelmes,mind hárman egyszerre kaptuk a hang irányába a fejünket.Apu az arcát fogva felemelkedett Louis-rol, akinek jobb keze a magasba volt emelve,ebböl azt vonomle hogy Louis pofonvágta aput.Az emlitett rögtön le szált Louis-rol és mellé térdelt.Apu lehajtott fejjel ült,de igy is láttam a szemeit amikben látszott hogy bánja amit csinált és hogy félt, de nem Louistol ,olyan volt mintha...saját magátol félne ...vagy attol hogy mit fog csinálni Louis.Szerintem inkább az utolso az igaz. Ekkor Louis felült ,le ráncigált a kanapérol egy pulcsit (mert ott volt egy csomo ruha,bisztos a tiszta ruhák) felvette, mert lehet hogy zavarta hogy mindenki látja a felsö testét (ami elég jól nézett ki) ezért össze cipzároszta,de a melkasán lévö 'it is what it is' felirat azért mégis kilátszott. Lassan a még mindig lehajtott fejjel ülö apuhoz fordult, aki egy halk "Sajnálom." -ot mondott, ezen Louis halványan elmosolyodott.Közelebb tornázta magát apuhoz és megölelte, közben halkan mondta:"Nem kell sajnálni, nemtörtént semmi.".  Mind a négyünknek leesett az álla, az agyamba egy kérdés foglalt helyet: MI VAN?!? Ez normális?? Már bocsi,de ha jol emlékszem az elöbb még apu majdnem megeröszakolta, és azt mondja hogy nemtörtént semmi?! Louis most vagy nagyon szerti aput és ezért tudneki meg bocsáltani vvaaaaagggyy szimplán bolond? Nem tudom.... Gondolataimbol (persze ,honnan más honnan?) az ö hangja hozot vissza :

-De tartozol egy polóval!-kacsintott nevetve apura,akinek még mindig tátva volt a szája  , ezen én is nevetni kezdtem, aminek az lett a következménye hogy észrevettek minket.De mondjuk már jo ideje állunk itt és csak most vesznek észre? Szép..

Azokat az arcokat látni kellet volna, egyszerre volt megdöbbent és zavart, mind kettöjükre rá volt irva hogy 'Ezek-meg-mit-keresnek-itt-?', nem kell mondanom mindnyájan röhögö görcsöt kaptunk,apuék is ,de ök mi miattunk.

-Daisy, komolyan rá szokhatnál a kapogásra.-mondta apu miután kiröhögte magát.-Amugy mióta is álltok itt...?-itt már hallottam egy kis félelmet a hangjában.

-A "Louis!! Azonnal add ide azt a képet! -Vedd el ha annyira kell!" kezdetü "beszélgetés" óta.-mondta Emily.-Amugy milyen képröl volt szó,hogy igy fel húzta magát rajta Daisy apuka?-emelte magasba az egyik szemöldökét. Louis a "Daisy apuka" résznél röhögni kezdett, mondjuk apu arckifejezése is segitett neki benne.

-Hivj Harrynek, ettöl a Daisy apukátol a falra mászok!És ez neked is szolt!-mutatott Avrilre.Na igen, a foci meccsen ö is le Daisy apukázta, aztán meg le Harrybá-zta,mivel ha már anyut nénizi akkor aput meg bázza.Jo gondolkodás ,nem de? Apu folytatta a válaszadást:-Az...nem fontos.Egyépként hova is rejtetted?-fordult Louis-hoz, aki a kanapé alatt kutatta a képet,de nem találta,mivel Avrilnél van ,csak ö ezt még nem tudja.

-Ezt keresed?-kérdezte perverz róka (ez a beceneve,illik rá nem?) és a magasba emelte a képet.Lou egy olyan "Hogy-a-francba-került-az-oda-?" fejet vágot. Kikaptam Avril kezéböl a fotót és elemezni kezdtem: A kép fekete fehér volt, és 3 fiú/férfi volt rajta ,az egyik Louis volt aki a szélén állt,középen egy ismerös ismeretlen,és a másik oldalt Liam ,aki az egyik lábát felemelve tartotta .A középen lévö férfi kicsit oldalasan állt , és egyik kezével Liam térdét,másikkal a fenekét fogta, közben megnyalta a száját. Louis a középen lévö férfihez bújt ,ártatlan fejet vágott.

 

Meg döbbentem.Apu ez miatt akadt ki enyire?! Jó rendben én se örülnék ha egy ilyen képet találnék a pasimrol (ami nincs), na de azért még se borulna el igy az agyam. Mondjuk most hogy nézem a képet....a középsö férfi ismerös ,de nem tudom honnan ,szeritnem  még nem is találkoztam vele,de akkor is nagyon ismerös....Várjunk csak egy kicsit...meg van!! HISZ ANYU MUTATOTT KÉPET AMIN RAJTA VOLT!!!! Huh, hogy is hivták? Pedig anya mondta!Öööö...rajta Daisy,törd a fejed!...Ööö..huh, valami Z betüs volt ,asszem..Zack?nem.Zeke? Dehogy! Ahhhh nem jut eszembe, pedig itt van a nyelvem hegyén!!.......>Mi lenne ha meg kérdeznéd apud?<-kérdzte a belsö hangom, én meg gondolatban fejen vágtam magam.Hogy nem jutott ez elöbb az eszembe? Köszi belsö hang, okos vagy!

-Apu,ez ki?-forditottam felé a képet és mutattam rá a férfira. Apu fel állt a földröl ,elém sétált és kikapta a kezemböl a képet ,arca elé emelte ,hogy jobban szemügyre vehesse. Az arca komorrá változott,a keze remegett a dühtöl,a szeme szinte villámokat szort.Nem valami biztato látvány! Ekkor Louis apu mögé lépett,kezeit a derekára rakta, láb-ujj hegyre kellet álnia hogy állát a vállára hajthassa, és igy figyelte ö is a képet.Az ö arca is komor volt, a keze is remegett de nem a dühtöl, hanem a félelemtöl (?) és ez a szemében is látszott. Kettölyük közül csak Louis birt meg szólalni, apu elmerült a képben.

-Ö Zayn.Zayn Malik.Az egyik barátu...-mondta volna, de apu közbe vágott.

-Az egyik VOLT barátunk.....Már vagy 5 éve nem hallottunk felöle...-mondta, Louis csak bólintott. Éreztem apu hangjában a düht, ezért inkább nem firtattam tovább ezt a témát.

-M-meg n-nézhetjük?-halatszott Avril félénk,dadogo hangja.Apu kimászott Lou kezei közül, (aki most már végre normálisan állhatot) és oda adta a képet Avrilnek és Emilynek.Gyorsan át tanulmányozták, és vissza is adták a tulajoknak. Apu elvette a képet, és indult is a kukához(?) hogy kidobja a képet(?) ,de Louis sikersen meg álitotta egy hangos "HAZZA!"-val. Mint ha teleportálták volna ,olyan gyorsan került apu mellé.Jobb kezét kinyúlytotta,a balt a csipöjéretette (a sajátjára), és lágyan de mégis parancsoloan beszélt apunak:

-Kérem szépen!-mondta,sürgetöen pillantott apura, aki játékosan elmosolyodott ,ugy válaszolt.

-Nem.-volt a "bö" válasz,de Louis nem adta fel.

-Kérlek!-de nem használt. Ezért bevetette a leg ősibb, mégis leg hatásosabb módszert: a boci szemeket!! De hogy még hatásosabb legyen, még az also ajkát is le bigyesztette.

-Kéjlek,Harry kéjlek....-mondta, hangja olyan volt mint egy kis gyereké, aki csokit szeretne kérni. Barátnöim már szinte pocsojává olvadtak melletem, mondjuk nekem se kellet sok hozzá, be kell valjam: KURVÁRA ARANYOS!!! De aput ez se hatotta meg...MIVAN?Ember egyáltalán?! Én már itt olvadozom, ö meg csak vigyorog.....

-Aranyos vagy ,Boo Bear. De akkor sem adom oda.-mondta apa,erre "Boo Bear" kinyúlytotta a nyelvét.-Le harapom!-figyelmeztette apu nevetve, mire Louis gyorsan vissza húzta a nyelvét.Tisztára olyan volt igy mint egy béka!.....Na,jó hagyjuk!

Már épp kezdett úgy tünni hogy Louis feladja, de hirtelen kiült arcára a megoldás, vagyis egy ötlet (szinte már láttam a kis villany körtét a feje fellet!). A lépcsöhöz rohant ,azon fel  és a tetjén meg állt ,még le kiabált apunak egy "Ne mozdulj!"-t , és eltünt az egyik ajtó mögül.Apura néztem ,aki egy grimaszt vágott, bisztos az elözö "kérésre".

5 perc múlva hangos trappolást hallottunk a lépcsö felöl, rá egy percre meg egy Louist láttunk magunk elött elrohanni, miközben bárgyún vigyorgott. Apu elé lépett, arcuk között kb.5 centi volt. Louis vigyora még nagyobb lett, mikor látta apun hogy zavarba jött. Ekkor jobb kezét arca elé emelte, amiben egy kis fehér boritékot tartott. Apu furcsa pillantásokat küldött a kis fehér tárgy felé, aztán tekintetével szinte segitségért környörgött az elötte vigyorgótól, aki rögtön cselekedett is, azaz meg szólalt:

-Cserét ajánlok!-*hatás szünet*-Te ide adod azt a képet, én meg neked a boriték tartalmát!......Nyugi ,nem üres!-tette hozzá mikor látta apu gyanakvo tekintetét.

-Mi van benne?-kérdezte apa még mindig gyanakodva, mintha azt várná hogy mikor ugrik ki egy kés a boritékbol.Mondhatom nagyon megbiznak egymásban....akkor mégis hogy birtak ki együtt 2 évet?! Na mindegy, figyeljük inkább hogy mi lesz, már engem is izgat hogy mivan a boritékban!! Ekkor Louis hangjára lettem figyelmes:

-Egy kis meglepi!-mondta kacéran, és hogy még jobban fokozza apu kiváncsiságát, halkan hozzá tette:-Csak ez az egy darab van belöle, és lehet nem lesz több!

Apu gondolkodoba esett, egyszer a kezében tartott képre nézett, és egyszer a boritékra. Tanácstalanul nézet rám ,én meg tisztára fel pörögve "orditottam" a szemmemel hogy "gyerünk-!-Mi-lesz-már-?-Lássuk-!", mire apu száján egy apró mosoly jelent meg.

-Tessék, itt van.-nyúlytotta a képet Louisnak, aki mosolyogva el is vette, és hogy ne maradjon apu adósa, ö is oda adta a boritékot. Én ,Avril és Emily szinte egyszerre ugrodtunk apu köré ,és feszengve vártuk hogy végre kinyissa. Apu lassan és óvatosan tépte fel a boriték tetejét, belenyúlt , lassan, kicsit félve,de végre kivette a tartalmat ,ami nem más volt mint egy kép (persze, mi más is lenne XD). Mind a négyünknek majd kiestek a szemei (föleg apunak..), állunk szinte a földig leért, és be vallom küzdöttünk az orrvérzés ellen, vagyis csak én meg Emily, apu meg Avril nem nagyon küzdött ellene, ha jól látom akkor még a nyáluk is folyik. Hogy miért folyik a nyáluk ,meg vérzik az orruk? Amiatt amit a kép ábrázol. És hogy mit ábrázol? Nem mást mint....................Louist. Elmondom az egészet: a kép fekete fehér, (mint már mondtam) Louis van rajta POLÓ NÉLKÜL (!!!!) ,jobb kezével a hajábatúr, a bal csak lóg az oldalán, látszik pár kocka a hasán, az arca egyenesen a fotósranézett, a pillantása.....szavakba se tudom foglalni! Olyan szexi pillantás és "olvadjatok-el-ha-rám-néztek" pillantás keverék féleség (na meg lehet érteni!).

 

-Azért enyire nem orvvérzős!!-rántott vissza mindenkit Louis a valóságba, és felénk ,azaz apunak meg Avrilnek ,nyúlytott egy doboz zsepit. A zsepiket én vettem el, mivel Avril és apu teljesenbelemerültek a képbe, már vártam hogy mejikölyük kezd el örült modjára rohangálni vele, de szerencsére egyiköjük se kezdett bele. Egyszer csak apu fel pillantott a kép mögül, kérdön meredt a mögöttem állo férfira.

-Ezt mikor csináltad?-kérdezte felvont szemöldökkel.

-Kb.3 hete. Miért kérdezed?

-Ezen nincs rajta a tetkód! És az már meg van vagy 2 hónapja!-mondta minden tudoan, de azért lenem vette volna a szemét a képröl!

-Csak hogy tud, kedves drága Haroldkám, létezik az alapozó!-mondta Lou, és (mint mindig) ki öltötte apura a nyelvét, aki pont ekkor nézett rá.Ezen fél oldalasan elmosolyodott. A képet lette az asztalra, és felénk kezdettlépkedni.  Mintha én és Emily egy kapu lennénk úgy ment át közöttünk, egyenesen Louishoz, aki még mindig nyújtott nyelvvel állt mögöttem. Gyorsan meg fordultam, hogy lássam mit tervez apu, de nem csak én gondoltam a "kémkedésre", Avril közém és Emily közé sétált ,és onnan "kémkedett" ö is velünk. Mig ezt meg álapitottam, addigra apu már Louishoz ért és kezeivel átölelte a derekát, úgy húzta közelebb magához, közben mindkettöjük mosolygott.Louis apu nyaka köré fonta karjait,  fejét kicsit oldalra döntötte , mosolya szinte füléig ért. Apu lassan(de alaposan) végig nézett Louison, és meg szólalt:

-Amúgy jó a képed...-mondta miközbe a szemébe nézett. Louis épp mondott volna valamit, de apu közbe szólt:-...de élöben dögösebb vagy.-Louis még mindig mosolyogva megforgatta a szemeit. Egyik kezét el vette apu nyakátol, és szemét kezdte vele dörzsölgetni mintha a nem létezö könnyeit törölgetné le.

-Ilyen szépet még senkitöl se hallotam.-kezdte mü szipogását, ami a végén kuncogásba  ment át.

-Mondjak valami szebbet?-kérdezte apu, mire egy kiváncsi pillantást kapott válaszul. Homlokát Louisénak döntötte, igy göndör tincsei kicsit el takarták az arcát, de ettöl függetlenül lehettet látni hogy közelebb hajolt Lou ajkaihoz, de 2 centire töle meg állt.-Szeretlek.-sugta ajkaira ,aztán megszüntette az ajkaik közti távolságot.