4.rész

 

-Elakadt a lélegzetem a látotaktol...-mondta anya halkan. MI TÖRTÉNT?? Értetlenül néztem Avrilre ,ö is rám , aztán mindketten ujra anyura.Le hajtott fejel üllt , szöke haja eltakarta arcát , de láttam néhány könycseppet az asztalra landolni.Megszolalt....volna ha nem akadályozza meg a telefon csörgés.Fel kapta a fejét és az emlitett tárgy felé sietett. Ezután márcsak egy "hallo?" -t hallotunk,és aztán semit.Annak a hülye telefonnak is jokor kell meg szolalnia! Mit láthatott akkor anya?Mi lehetett az ami enyire fel zaklatta?Látta mesztelenül aput, vagy Louist ,vagy mi? Sok kérdés ,de a válasz kevés. Léptekket hallottam a nappali felöl ,aztán meg láttam a hangok gazdáit is , vagyis anyut.Van egy érzésem hogy nem fogom ma megtudni hogy mit látott....nem baj legalább enyit hallotam az apámrol,ennyi is elég. Egy kezet éresztem a vállamon,arra forditottam fejem és Avril nyugodt tekinetével találtam magam szembe, aztán hangját is halhattam , mivel meg szolalt:

-Jol vagy?-halványan mosolygot, én meg csak bolintottam.-Rendben, bocsi de hazza kell mennem, már....fél 9 van!!-döbbenten nézte teloján az idöt,de nem csak ö ,én is .Fél 9 van?? Jol elbeszéltük az idöt, huh mikor is jött....ojan délkörül?? Úristen, az aztán szép.Épp indult volna a nappaliba hogy haza indulhasson, de nem birt mert meg fogtam a kezét ,mire  érdeklödve rám nézett.Én közben bámultam magam elé de miután meg untam, "tuszom"ra néztem, és halkan megszolaltam:

-Nem aludnál ma itt?-kérdeztem fáradtan,mert az voltam és szerettem volna ha itt alszik ,mert akkor bisztonságban éreztem volna magam,elmondhatnám az érzéseim amik most nagyon felgyülemlettek, és azért is mert rajta is látszott már hogy fáradt meg maradna is segiteni.Megadoan küldött nekem egy mosolyt, és bolintott egyet.Anyu a konyha pult mögül nézte végig az elöbbit, és mikor felé kaptuk a tekintetünket, akkor mosolyogva bologatot.Fel keltem a székböl, ami már nagyon kicsinálta a hátsomat! Ugy látszik a jelen lévök is észre vették mert hangos nevetésbe, nem is ,röhögésbe kezdtek. Rájuk öltöttem a nyelvem ,mint egy öt éves, de erre még jobban elkezdtek röhögni.Mire nagy nehezen meg nyugodtak, már mind a hárman hulla fáradtak voltunk, elég izgalmas volt a nap.Jo északát kivántunk anyunak, és rohantunk a szobámba,most nem vertem le semmit.Adtam valami pizsit Avrilnek és miután le zuhanyoztunk (persze külön-külön) ,lefeküdtünk aludni.

 

*másnap*

 

Reggel miután felkeltünk és jol kibeszéltük magunkat Avrilrel,nagy röhögések közepette le mentünk reggelizni.Anyu már a konyhában sürgött-forgott , hogy kész legyen a reggeli. Észrevette hogy lejöttünk, egy hatalmas mosolyal fogadott minket meg egy "jo reggelt!" tel, amit mi viszonoztunk.Pár perc mulva hatalmas nagy tál palacsinták landoltak az asztalon, és anyu is le ült mellénk , elpusztitani az "oriás szörnyeket".Avril kicsit szomorkásan nézte a "szörnyeket",mert épp most fogyozott,de én személy szerint nem tudom hogy hova akar fogyni!Biztatoan küldtem felé egy ojan "ugy-se-fogsz-el-hizni" mosolyt, mire ö szélesen el mosolyodot és egy hatalmas orditás után neki ugrott a palacsinta hegyeknek.Nagyon nevetségesen  nézett ki.Miután elpusztitottuk a reggelit, fel öltöztünk és autoba száltunk.Avrilt haza vittük,mi meg a boltba gurultunk.Amint találtunk egy parkolo helyet, szo szerint ki ugrottam az autobol, és sürgettem anyut.Hogy mért is? Egy szo......: CSOKI!! Most akcio van 6-ot vehetsz 3-áráért, muszálj feltankolnom!!  

 

Már a boltban nézelödtünk.Anyu minden sorban végig akrat menni hogy meg nézze kell-e valami még otthonra, de engem csak a csoki érdekel!! Sorba futok a sorok között ,hát ha észereveszem az éppen keresetett.Nézzük csak.....gyümölcsök = nem ......állat eledel = dehogy!.......cukrok/csokik = Á,bingo! Rögtön meg is találtam amit kerestem ,és vissza indultam anyuhoz kb.18 db csokival a kezembe.

Már vagy az összes sort étnéztem de seholse találom anyut!Itt hagyott volna? Vagy csak én vagyok ilyen béna?.......A második az igaz ,mert pont elöttem van pár méterrel odébb, és....beszélget valakivel! Meg álltam. Nem tudtam kivenni hogy kilehettet az. Háttal állt nekem,de azt azér kiszurtam hogy egy magas ,göndör haju ,fekete gatyás és dzsekis, izmos férfi. Jobban megnézve ismerös egy kicsit,de mivel nem látom az arcát igy fogalmam sincs hogy ki az,...deritsük ki!! Lassan de bisztosan (jo nem anyira bisztosan) elörébb léppkedtem, és mikor észre vettem hogy anyu erre felé kezdi forditani a fejét, meg ijedtem és rögtön be ugrottam az egyik sorba.Ugy éreztem magam mint egy nindja vagy egy kém, de nem csak éreztem ugy is viselkedtem.Ki dugtam egy kicsit a fejem ,épp hogy csak a szemem ki látszodjon és miután meg gyözödtem hogy anyu vagy a másik személy nem erre néz, meg nyugodva ki fujtam a levegöt. Várjunk csak....most miért is bujkálok egy boltban a saját anyukám elöl? Lehet hogy az ismerös ismeretlen miatt....... Ekkor egy kisseb bökés félét éreztem az oldalamban, oda kaptam a fejem és ijedtemben ugrodtam egyet.Az egyik barátnöm Emily állt elöttem, egy számomra ismeretlen mosolyal az arcán. Meg könnyebültem ,de közben féltem ettöl a mosolytol.Ekkor meg szolalt,sipikolo hangján:

-Szia , hát te mit csinálsz itt?-kémlelte az arcom azzal az ijesztö vigyorral a képén.

-Szia, ha nem látnád egy boltban vagyunk ugy hogy vásárlok.-forgattam meg a szemem. Szerettem Emilyt ,de néha nagyon idegesitett. Erre még nagyobb lett a vigyora, és mokásan meg rázta a fejét.

-Ezt én is gondoltam, nem vagyok ijen hülye.Ugy értem hogy ITT?!- magyarázta.Fogalmam sincs hogy ezt hogy érti. Látta rajtam hogy nem értem ezért, oldalra bökött fejével , ogy nézzek arra.Nem tudtam miért, de arra néztem. Teljesen elpirultam mikor észrevettem hogy mejik sorban vagyok: az óvszereknél bujtam ell!!

Emily csak minden tudoan vigyorgott, én meg csak ráztam a fejem és kapáloztam ,ezzel azt akartam neki sugalni hogy nem kell roszra gondolni!

-Mit csinálsz ezen a soron?Tudtomban nincs barátod, vaaagy tévednék.....?

-Nincs pasim!! És nem keresek itt semmit , csak.....

-csak??-kérdön nézett rám.Éppen mondtam volna az okot, de meg ütötte fülemet egy sipitozás féleség.Éredködve néztünk hátra Emilyvel, és azt hittem el röhögöm magam: egy szöke haju srác járkálgatott a sorok között valamit nagyon keresve,közben maga után huz egy barna haju srácot ,aki ugy látszik nagyon nem akar vele menni és ezt ki is mutatja , kapálozik, sipitozik,  mögöttük meg megy mégegy srác és ö meg csak nagyokat röhög az elötte menökön ( vagy vonszoltakon). Mire erre pillant a szöszi és elkezd felénk sétálni.

El ment meletünk közben akit vonszol,amint meg látta hogy hova mennek még jobban elkezdett hisztériázni " Engedj el! Engedj el! Niall!! Nem akarok oda menni!" és ehez hasonlokat mondot.Már nem birtam tovább,ki pukkadt belölem a röhögés.Erre mindeki rám szegeszte a tekintetét (még a szöszi is ,aki valamit nagyon keresett az ovszeres polcon), és az aki meg sipitozott hirtelen elhalgatott.Nagyon kinosan éreztem magam.Zavartan vakargani kezdtem a tarkomat és igy néztem a cipömet.Aztán meg jelent még egy pár cipö pont az enyémmel szemben,féltem felnézni, de azért mégis meg tettem.Egy kék szempárral találtam szembe magam.Jobban meg néztem a srácot,aki inkább férfi volt: barna elöl felálitott haj,(mint már emlitettem) kék szemek,kicsit borostás arc,és egy nagy 1000 wattos mosoly. Nagyon emlékeztett valakire de nem tudo.....DE MÉGIS TUDOM!!

Ö...ö v-volt a képeken amiken apu is szerepelt!Ö Louis!!Akkor a többi férfi, meg lehet hogy a csoport képen szereplök! De.......akkor apu is itt van?

3.rész

Hello, köszönöm mindenkinek aki olvassa a blogom :D
Remélem tetszik, és tetszeni is fog, mert kb.ettöl a résztöl fog  kezdödni inkább a sztori.
Bocsánat  a helyes irási hibákért, és azért is hoyg most ijen rövid lett,meg nem anyira izgalmas, de remélem tetszeni fog.Nem rabolom az idöt ugy hogy jo olvasást :D
**

-Egy dalt??-mondtuk egyszerre Avrillel.Anyu bólintot.-És milyen dalt?Ugy értem, ök irták és azt énekelték el vagy volt egy dal amit szerettél és azt?-folytatta barinöm a kérdezést.Erre anyu csak mosolyogni tudott, és igy válaszolt:

-Ök irták és énekelték ,nagyon jot irtak és a hanguk is jo volt,nem is tudtam hogy tudtak énekelni.-nevette el magát.Hüha, na az én barátaim nem csinálnának ijet az már bisztos. Mondjuk Avrilböl és Dakotábol kitudom nézni..... Halk dudolászást hallotam anya felöl :

" I'll lift you up, I'll never stop

You know I'll take you to another world

I'll build you up, I'll never stop

You know I'll take you to another world  " (itt a dal: http://www.youtube.com/watch?v=x21NXUg8z3k )

DE JÓ DAL!! Ezt fiuk csinálták?? Igaz nem az egészet hallotam de már ez nagyon tetszik!

-Ezt a rész énekelte Harry...-mondta anya miközben csillogo szemekkel nézett elöre.Most már értem hogy mért tetszet meg elsö hallásra ez a rész. Halványan el mosolyodtam,mert eszembe jutott hogy 17 éve az apámrol akarok meg tudni dolgokat és most végre már csak enyivel is ugy érzem hogy közelebb jutottam hozzá.Mert egyszer meg keresem, hogy élöben  is láthassam ,ne csak ijen 17 ével ezelötti képeken..,hogy vele is beszélhessek, és ne csak haljak rola, hallani akarom a hangját......de legföképp hogy meg tudjam milyen is ha van az embernek apukája. Gondolataimbol egy hangos csattanás ébresztett fel, de nem csak engem hanem anyut is.Mindketten a hang felé néztünk és csak annyit láttunk hogy Avril fogja a fejét,vagyis pontosabban a homlokát amiböl azt veszem ki hogy a homlokára csapott, azaz eszébe jutott valami (csak ismerem már). Hirtelen anyura kapta a tekintetét és kiváncsian nézett rá.Anyu meglepetten és furcsán nézte a mellettem ülöt.

-Miaz Avril?-kérdezte meglepödve.

-Eszembe jutott az amire az elöbb nem válaszoltál Stella néni!-mutatott rá ,közben kiváncsian csillogtak a szemei.Mire nem válaszolt az elöbb?? Ugy látszik anyu se tudta hogy miröl beszél, mert értetlenül nézte barátnömet.Avril észrevette hoyg egyikünk se tudja hogy miröl beszél ,ezért fojtatta:-Nem válaszoltál az elözö kérdésre!Hogy hogy hivták azt a nöt akibe Daisy apukája szerelmes volt!? Azt mondtad a saját szemeddel látad az illetöt. Hogy hivták azt a nöt?-mondta még mindig kiváncsian ,de már viszonylag nyugodtabban (az elöbb teljesen felvolt pörögve).TÉNYLEG! Erre én is nagyon kiváncsi vagyok...kit szerethetett apu ,aki miatt elutasitotta anyut? Már én is kiváncsian fürkésztem anya arcát, amiröl csak az  idegességet tudtam  leolvasni, mintha valamit nem akarna elmondani apurol.Na ne már hogy pont most ne beszéljen rola!Végre sikerült rávenni és most hagyná abba?? Na nem azt már nem! Kérlelöen,már szinte könyörögve néztük, Avril már nyüszögött is. Anyu feladoan sohajtott egyet, ránk nézett és egy halvány mosoly kiséretében beszélni kezdett:

-Már mondtam a nevét lányok.-mondta nyugodtan, de lehetett hallani hogy izgul valamiért.

-Akkor lécci ismételd meg.Egyikönk se hallota.-mondtam és Avrilre néztem aki elismeröen bolintot. Aztán ö is meg szolalt:

-Kérlek, Stella néni.Nagyon szeretnénk tudni hogy ,hogy hivták azt a nöt akit Harry szeretett!-már szinte könyörgött.Ijen se volt még!!

-Jo rendben ,de kérlek ne nézzetek igy rám!-forditotta el a fejét -és ne akadjatok ki , de föleg te ne Daisy és ne gondolj semmi rosszat az apádrol!Értettétek?-mi csak hevesen bologattunk.Vett egy nagy levegöt .-Harry nem mondta el a nevét,de miután elmondtam neki hogy terhes vagyok, többet volt velem és a többi dolgát, vagyis a csajozást hanyagolta.Egyszer nála aludtam,mert nem akarta engedni hogy egyedül legyek otthon, és igy ott aludtam nála ,de nem egyedül élt hanem a többi fiuval, és az a baj hogy csak öt hálojuk volt, mert nem ,nem kellet nekik vendég szoba.-meg forgatta a szemeit- igy Harry mondta hogy aludjak az ö szobájában , mert a kanapén nem aludhattam és hogy ö majd alszik a kanapén.Természetesen nem mentem ebbe bele.Aztán meg jelent Louis és mondta hogy Harry nyugodtan aludhat nála,hisz legjobb haverok.Ám ö valamiért nagyon nem akart vele egy szobában aludni, és ez Louisnak és nekem is fura volt, mert volt már ojan alkalom mikor együtt aludtak egy ágyban.-tisztázta nekünk anyu ,mert látta hogy mien értetlen a fejünk, aztán fojtatta.- De aztán csak belement, adtak pizsinek valot és meg mutatták hogy hol a fürdö és Harry szobája, egy kicsitm eg nyugodtam mikor kiderült hogy Louis szobája pont mellete van ,mert ha baj lenne akor át tudnék menni nekik szolni,ez azért volt  fontos mert akkor voltam 9 hónapos.Mikor már mindenki aludt ,akkor én voltam az egyeten aki ébren volt,rosszat álmodtam meg fájt is a hasam.Kikeltem az ágybol,és lassan elkezdtem Harryék ajtajához sétálni,de mikor pont az ajto elött voltam, megtorpantam, kicsit kivolt nyitva az ajto és azon be néztem.Elakadt a lélegzetem a látotaktol...

 

2.rész

 

Nagyon le sokkolodtam.Az egyik férfi lehet hogy az apám? Akit évek ota keresek megállás nélkül? Hogy lehet hogy a gyerekkori képem mögött volt ez a foto,hisz régen is levertem párszor,de akkor sose volt benne ,akkor most hogyan? Nagy levegöt vettem és lassan kifujtam,meg kell nyugodnom! Avrille néztem aki az arcomat fürkészte.Lassan elöre léptem egyet,aztán még egyet ,ezt addig csináltam mig a konyhába nem értem (Avriller a nyomomban), ahol anyu még mindig szomoruan bámulta a padlot.Mikor észrevette hogy vissza jöttünk felkapta a fejét és minket nézett.Még mindig sirt egy kicsit .Lassan oda totyogtam anyumellé és meg öleltem,meg lepödött de vissza ölelt.Halkan bocsánatot kértem,mert nem volt eröm hangosabban beszélni.Meg simogatta az arcom,és egy ojan "minden-rendben-ne-agodj" mosolyal fürkészte az arcom.Én meg csak a kezemben lévö képet néztem.Mikor észrevette hogy valamit nagyon nézek a kezemben oda nézett és kistányér nagyságuak lettek a szemei a döbbenettöl.

Eröt vettem magamon és meg szolaltam:

-Kik ezek a képen,anyu? Rajta van az apám?-a végét már szinte suttogtam,tul sok volt ez egy napra,de ha már közelebb kerültem ennyivel is az apámhoz ,akkor már mindent eltudok viselni.Anyu lassan bolintot egyet,és elengedet az ölelésböl,és a mellete lévö kétszékre mutatot hogy én és Avril üljünkle amit meg is csináltunk.Erre anya fel állt ,és a konyhapult felément,ott kinyitotta az egyik szekrényt ,és kivett egy vastag kis füzet félét amit nem nagyon láttam hogy micsoda.Vissza sétált hozzánk és elénk rakta ,miröl kiderült hogy egy foto album.Félve néztem egyszer anyura egyszer meg az albumra,mire egy kezet éreztem a vállamon aminek a tulajdonosa barátnöm volt ki bisztatoan mosolygott.Nagy levegöt vettem és ovatosan bele lapoztam a kis könyvbe.Az elsö dolog amit kiszurtam az egy kép volt amin anyut vettem észre ,de ott még fiatal volt (kb.ojan velem egy idös lehetett) és állt mellete egy férfi  akinek göndör fürtjei ,és zöld szemei voltak,és egymást ölelték át. Ez a férfi volt a képen amit találtunk! Anyura kaptam a tekintetem és ö csak halványan mosolygott a kép láttán.Aztán nyugodtan meg szolalt:

-Akivel a képen vagyok az az egyik legjobb barátom volt,Harry Styles.-mosolyodott el -Általános ota ismertem, mindig együtt logtunk,senki se tudott minket szét választani, ojanok voltunk kb. mint ti.-halkan fel nevetett, ezen mi is el mosolyodtunk,és Avriller egymásra néztünk.Mindketten visza néztünk anyura hogy fojtassa, amit meg is csinált.-De egyszer amikor elmentünk pár barátunkkal bulizni,mindketten nagyon ki ütöttük magunkat ,és ennek köszönhetöen kicsit jobban"össze melegedtünk".Egyikünk se emlékezett semmire se ,de föleg arra nem hogy hol vagyunk és hogy mit csináltunk este (mondjuk nem kellet találgatozni).Letisztáztuk hogy ezt többé sose csináljuk mert egyikünk se akarta kockáztatni a barátságunkat.De sajnos meg történt az amitöl nagyon féltem....bele szerettem és mint késöbb kiderült terhes lettem veled.-itt rám nézet.-Mindketten meg ijedtünk ,nem tudtuk mit kezdjünk egy gyerekkel mert  egyikünk se akart gyereket 17 évesen,de elvetettni meg föképp nem! Mig terhes voltam egész idö alatt ott volt velem ,segitet,de egy idö után még jobban bele szerettem és ezt be is vallotam neki.Ám amit  mondott attol megértettem hogy nem lehet nála esélyem.....-itt abba hagyta.Vajon mit mondot?

-És....mit mondott?-félénken néztem rá.

-"Köszönöm,hogy el mondtad az érzéseid ,de köztünk sose lehetne semmi...én szeretlek,de nem szerelmileg,azt a helyet már más foglalja el a szivemben...sajnálom."-idézte anyu ,halványan mosolyogva.

-Azt el mondta hogy kit szeretett?-tért észhez Avril.Egyszerre néztünk az emlitettre,miközben anyu kicsit szomorkásan el mosolyodott,és meg rázta  a fejét.Kicsit csalodottak voltunk tudni szerettük volna hogy kivolt az a nö  ,ám ekkor anya meg szolalt:

-Igaz hogy nem mondta el a nevét,de én mégis meg tudtam,a saját szemeim mondták el nekem.

-És hogy hivták??-egyszere kérdeztük.Anyu lehajtotta a fejét és egy képet bámult. Mindketten egyszerre kaptuk a tekintetünkket a képre ami az volt amit mi meg találtunk (mert még mindig kivolt nyitva a foto album és abban is vannak képek), de most anyu a másik férfit nézte.Halkan mondott valamit,de sajnos nem értetem hogy mit. Felemelte a fejét és már halhatobban mondta "Louis Tomlinson".Igy hivják a másik férfit? De egyáltalán mért van a képen? A kimondatlan kérdéseimre választ is kaptam:

-Igen ,a képen láthato másik férfit hivják Louis Tomlinsonnak,és azért van a képen,mert ö volt Harry legjobb barátja,és ö a volt...szerelmem.-hangja nyugodt volt,de tekintete ideges. Ki gúvadtak a szemeim,Avrilé szint úgy.Na várjunk csak egy kicsit....ha jol fogtam fel amit anyu magyaráz : Volt egy legjobb barátja aki fiu volt és egy bulin véletlenül felcsinálta (bocsánat hogy igy mondom de..) és közben anyunak a volt szerelme a legjobb haverja volt? Hát...oké..mondhatni nem kicsit vagyok meglepödve.Anya ébresztett fel a gondolataimbol, ugy hogy az albumot halkan lapozgatni kezdte mintha keresne valamit.És ugy tünik az álitásom igaz volt ,mert hirtelen meg állt a lapozgatásban és kikapot egy képet az albumbol, de vajon miért? Ojan van rajta amit nem kéne látnunk/látnom? Vagy pont ellenkezöleg? Pont jokor kaptam fel a fejem.Anyu a képet amit az albumbol kivett felém nyujtotta ,de láttam hogy a másik kezében is szorongat egyet és hogy azt nem áll szándékában meg mutatni, de nekem még ez is böven elég volt...eddig. Elvettem a kezéböl és nézni kezdtem, közben Avril közelebb jött a székével is meg saját testével is hozzám és ö is a képet nézte.El mosolyodtam azon  ami a képen  volt: 5 srác  állt egymás mellet , apa (de fura még gondolatban is kimondani...) volt középen ,az egyik oldalán egy elöl felálitott  haju srác állt akinek egy menir csik volt a hajában ,és az mellet egy szintén felálitott haju srác volt de neki inkább az egész haja ugy volt meg csinálva, a másik oldalán (vagyis apának) egy nála kicsivel nagyobb fiu volt akinek nagyon de nagyon kicsire volt vágva a haja, ö mellete nem más volt mint Louis.Egy egyszerü kis kép volt de nekem nagyon tetszet mert volt aki mosolygott és volt aki hülye fejet vágott ,de ami a legjobban tetszet az az hogy fekete-fehér volt.

Hm...ezek lennének apu barátai? Az már bisztos hogy nem néztek ki roszzul ,de vajon mért nem hallotam még roluk se? Anyura néztem, aki bisztos látta értetlenkedésem ,mert megszolalt:

-Ök Harry legjobb haverjai ,Niall Horan,Zayn Malik,Liam Payne-mondta közben mosolyogva mutogatta hogy melyik fiu kicsoda.-Louist már szerintem nem kell bemutatnom.-kuncogott  halkan.Még sose láttam anyut ennyire mosolyogni,pedig mindig mosolyog ,de nem enyire!Ezek a fiuk valamit kiváltottak belöle..... Kicsit odébb néztem és meg pillantottam a nyitott foto albumban egy képet ami kicsit kiváncsivátett.Közelebb húztam magamhoz az emlitett tárgyat és elkeztem tanulmányozni: két srác (személy szerint Louis és apa (nincs kedvem Harryzni) szerepelt rajta, mindkettö rövid ujjut és sapkát viselt, csak annyi volt a különbség  hogy az egyik sapka fekete volt ,a másik meg világos barnás, meg persze a polojuk.Louis egy poharat tartott a kezében,apu meg kezét annak vállán pihentette.

Ojan mintha egy buliban készült volna. Ekkor szuszogást éreztem a nyakamnál,hátra kaptam a fejem és sikeresen lefejeltem Avrilt.Mindketten felszisszentünk a hirtelen ért ütés fájdalmátol, aztán egymásra néztünk és jol kiröhögtük egymást.Anya is jot nevetett rajtunk.Közelebb jött hozzánk és mind ketten kaptunk egy-egy gyógypuszit a homlokunkra. Anya is a képet kezdte nézegetni,elmosolyodot.Kiváncsian ránk nézet egy ojan "el-mondjam-itt-mi-volt-?" nézzésel.Erre mindketten heves bologatásba kezdtünk ,oj anyira hogy már megint sikerült le fejelnünk egymást. Anyu egy látványos szemforgatás után mosolyogva ismételte meg a puszi osztást,aztán belekezdett a mesélésbe:

-Ez a kép a 17.szülinapomon készült.A fiúk szerveztek nekem egy meglepetés bulit.-itt mégjobban elmosolyodott-Nagyon meg leptek vele,oj annyira hogy majdnem ráugrodtam Niallre (mert ö volt a leg közelebb).-elnevette magát.Ezen csak mosolyogtam, barátnöm meg már az asztalt csapkodta a nevetéstöl, mint egy nem normális (mondjuk az :D).Mikor mindenki valamenyire lenyugodott, akkor anyu fojtatta amit el kezdett:

-Nagyon jo bulit szervesztek,volt ott minden,kaja,pia,Dj,szines fények, és persze mindenki aki fontos volt nekem.Meg persze egy hatalmas torta aminek 17-es formája volt, és egy kisseb rozsaszin torta ,amit azért hoztak hogy belenyomják a fejembe,amiböl természetesen ök is kaptak.-most is nevetett, de ez inkább sátáni kacaj volt.Kezdek félni anyutol!!!-Nagyon sokan voltunk,és rengeteg ajándékot kaptam,aminek rettentöen örültem,de a legjobbat mégis a fiuktol kaptam.-mosolyodott el mégjobban(amenyire azt még lehet).Érdeklödve meredtünk rá,nagyon kiváncsi voltam mindenre!! Ekkor leült elénk és mint egy szerelmes tini lány,ugy vigyorgot és vihogott össze-vissza ,és ha jol láttam (mert össze-vissza rázta a fejét) egy kicsit el is pirult.ÚRISTENEM,MIT ADHATTTAK NEKI ??? Anyu lassan vett egy mély levegöt ,és probált meg nyugodni,ami nem nagyon akart össze jönni neki,de valahogy mégis sikerült.Elörébb hajolt az asztalra és intett a fejével hogy jöjünk mi is közelebb,mintha a világ legnagyobb titkát akarná elmondani. Engedelmesen elörébb hajultunk Avriller, szinte egyszerre.Anya elmosolyodott és meg szolalt:-.....Egy dalt.....

 

1. rész

AZ IGAZSÁG NYOMÁBAN

 

Helló, Daisy Tompson vagyok.17 éves, Londonban élek anyukámmal Stella Tompsonnal.Mindig is egyedül nevelt ,voltak pasijai de egyik se potolta az apai szeretettet amit én sose élhettem meg.Amikor rá kérdezek az apámra mindig csak anyit mond " majd ha idösebb leszel akkor majd mesélek rola" ,azota is ezt mondja én meg nem firtatom mert nem akarok veszekedni vele.De mostanában egyre töbször teszem fel magamnak a kérdést : Vajon mien ember? Mért nem volt soha velünk? Mért nem keresett minket? SZeretett engem ? Ezt már nem birom ,egész életemben gondolkodtam ezen de sose jutottam elörébb, na de most majd fogok! *csöngetés* Ki lehet az aki meg zavarta a gondolkodásom?! Rohantam az ajtohoz és kinyitottam. Akit láttam az Avril Fox volt, a legjobb barátnöm aki már család tagnak számit.Mindig minden helyzetben támaszt nyujt nekem és én is neki, ö az egyetlen akibe teljesen meg bizom.Tudja hogy mennyire szeretném tudni hogy ki az apám és ö segitebben.

Vörös haja ma sokkal fényesebb mint szokott, mosolya nagyobb már szinte az orr piercingjével van egy vonalban.Ezt a mosolyát ismerem,1. látott egy kurva helyes srácot vagy 2. meg tudott valami hirt ami nekem hasznomra válhat vagy szétröhögöm a belem.

-Szia, mizu?-kérdezte pár perc után egy még nagyobb mosoly kiséretében.Már kezdek töle félni! Még mindig az ajtoban áltunk ezért beljebb engedtem hogy ott fojtassuk a beszélgetést.

-szia,semmi, mi ez a le vakarhatattlan vigyor a képeden? Mien pasit láttál?-mindketten halkan fel kuncogtunk és le ültünk a fotelra (mert közben valahogy be értünk a nappaliba),ö velem szemben ült fel huzott lábakkal ,én szintugy.Abba hagyta a nevetést és mosolya vissza mászot arcára és csillogó szemekkel nézett rám.ITT TUTI TÖRTÉNT VALAMI!!

-Na, meséj csak!-mondtam kiváncsian,már nagyon érdekelt hogy mitöl vigyorog ennyire.

-Jo mondom (kezdett piros lenni mert probált nem nevettni) ismered a suli fö pompom lányát,ugye?

-Ööö..az amelyik az öszes fiunak meg volt, vagy az aki  lefejelte a melled?-nevettem fel hangosan mire ö elpirult ,ugy emlékszem mintha tegnap lett volna:2 éve volt Avriller együtt mentünk az iskola folyosoján és elmerültünk a beszélgetésben.Velünk szemben az iskola pompom csapata állt.Egyre közelebb értünk mikor a vezetö (aki nálunk egy fejjel kisebb volt) is elindult közben az "alatvaloinak" beszélt és nem figyelte hogy merre lép,és igy neki ment Avrilnek ,de ugy hogy a feje pont a melleik közé landolt (ami nem csoda mivel akkor egy jol kivágott poloban volt) és nem birta kiszedni.Meg kapaszkodott valamiben és ugy már ki tudott szabadulni a "börtön"böl,csak az volt a baj ezzel hogy nem látta hogy miben kapaszkodik,amibe bele kapaszkodot az AVRIL MELLE VOLT, vagyis szo szerint le csöcsörészte.Még most is szakadok a röhögéstöl mikor eszembe jut.Na de vissza a jelne be!

-Jaj ne emlegesd már!! Amugy meg arrol beszélek aki stirölte a hátsodat!-hangosan fel nevettet.-Na képzeld el hogy az edzésen amikor a piramist gyakorolták ö állt a tetején és egy szaltot kellet volna csinálnia, és pont akkor amikor neki rugaszkodott, fel doták a lányok és tul nagy volt a lendülete és igy egyenesen neki repült Dakotának, aki épp a leláton ült és rajzolt, de pont ugy hogy az ölébe érkezet és még mindig volt lendülete igy fellökte, meg akart támaszkodni hogy ne essen rá és igy sikeresen le csöcsörészte!!-még hangosabban fel nevetett , már fojtak a könnyei nevetéstöl és össze-vissza csapkodott ,mint egy letardárt fóka.Ezen én is fel nevettem. Jol el beszélgettük az idöt,sokat nevettünk és lelkiztünk is egy kicsit.Ekkor kinyilt a bejárati ajto,és anya totyogot be rajta.Rögtön rá kaptam a tekintetem Avriller együtt aki egy kicsit puffogot mert épp kérdezni akart valamit én meg ojan gonosz voltam és anyura néztem! Ö amikor észrevett minket kedvesen ránk mosolygott ,oda jött hozzánk és mind kettönket szorosan meg ölelt és kaptunk egy puszit a fejünkre.

-Sziasztok kicsi lánykáim.Hogy telt a napotok?-mosolyodott el még jobban.

-Jol köszi és a tiéd anyu?-kérdeztem közben vissza mosolyogtam.

-Fárasztoan ,de jol-sohajtot egyet és egy kicsi fáradt mosolyt eröltett magára.Szegénynek sokat kell dolgoznia hogy egyedül eltudjon tartani minkett.Nagyon szeretem anyut mindig amikor valami bajom volt megprobált fel viditani,mindig velem volt mikor szükségem voltrá,mindig meg védett és akármit csináltam nem orditotta le a fejem mindig megnyugtatott hogy nem csináltam semmi roszat,de azért ne csináljam meg megint,felnéztem rá és most is ,én is ijen talpraeset szeretnék lenni ,mint ö. Mind a hárman bementünk a konyhába és beszélgetünk tovább.Ekkor Avril feltette azt a kérdást aminek a válasza engem is nagyon érdekelt:

-Stella néni (mindig nénizi de csak 34 éves),mesélnél egy kicsit Daisy apjárol?-nézett rá boci szemekkel.Anyu egy "nem"-et mondot halkan, erre én is elkeztem boci szemekkel nézni rá és fojamatosan csak azt mondtam :-Lécci anyu,lécci,lécci,lécci!-Avril is beszált a léccizésbe.Ekkor anya rácsapot az asztalra és szigoruan nézett ránk.Mindkettönkben meg fagyott a vér.Vett egy nagy levegöt és lassan kifujta, ezt akkor csinálja ha meg akar nyugodni.

-Lányok, nem szeretnék rola most beszélni.-mondta kicsit nyugodtabban.De bennem meg kezdett szakadozni a cérna,már évek ota szakadozik és most el is szakadt,fel pattantam és hangosan beszélni kezdtem:-Te sose akarsz rola beszélni! Már évek ota csak ezt hallom és már rohadtul idegesit! Az hogy az apámrol semmit se emlitesz meg: se a nevét,se a kinézetét,se azt hogy mien ember volt vagy hogy egyáltalán él-e még ,azt már pláne unom!Mért nem akarod hogy meg ismerjem a saját apámat? Mért fájna az neked?-fakadtam ki végül magambol és a könnyeim utat törtek a felszinre.Avril döbbenten nézett rám és anyu is ,de az ö szemében még megbántodás is volt és valamennyi szinten egy kicsit egyet is értet velem.Nem válaszolt ,nem nézett rám ,lehajtot fejjel le ült egy székbe.Én is lehajtottam a fejem, nem akartam ezt mondani de ez az igazság ,halkan kinyögtem egy bocsánatot és rohantam a szobám felé.A könnyeim megint erösebbek voltak nálam. Avril utánam rohant , pont mikor forduni akartam a szobám ajtajához hogy be zárkozzak, levertem a kis asztalon lévö képet amin én voltam kb.6 évesen.  

  

Meg állt bennem az ütö.Csak ne hogy valami baja legyen a képnek vagy akár minek is.Avril épp ekkor ért ide, lehajol a képért és a keretért, de ekkor valami ki esset a keretböl, egy kép.Avril azért is lehajolt ,felvette,megnézte és értetlen fejet vágott.Felém nézet , és a kezembe adta a képet miközben azt mondta:"Jobb ha ezt meg nézed." Félve elvettem a képet és magam felé forditottam, teljesen meg döbbentem.A képen  én voltam még nagyon pici baba lehettem , és kettö számomra ismeretlen férfi vagy fiu között ültem  és az egyik kicsit át karolta a másikat .

-Kik ezek?-kérdezte halkan melletem barátnöm, mire én csak meg ráztam a fejem.Nem birtam hirtelen meg szolalni .De végül valamit kinyögtem:

-Lehet....hogy....e-egyiköjük..az...a-apám?

szereplök

 

 

 

 

 



 Daisy Tompson
 

Egy átlagos 17 éves iskoláslány,aki imádja a csokit, és soha nem ismerte az apját.
De egy képnek köszönhetően sokkal közelebb kerül hozzá, mint hitte volna...

 

Avril Fox (17)

Daisy legjobb barátnője, a nem létező testvére. A perverzségi

szintje  nagyobb az átlagnál. Szereti a fiúkat, és imádja a +18-as

blogokat, és a meleg pasikat.  Beceneve: Perverz róka.

 

 

 

Emily Davis (17)

Daisy egyik barátnője.Ő a legjobb csaj a suliban.
Imádja a pasikat, és a szűk,rövid ruhákat.
Nem birja,ha az emberek a saját nemüket szeretik ,de egy pár meg változtatja a véleményét.

 

 

 

Stella Tompson

Daisy anyukája. 17 évesen szűlte lányát. Most 34 éves ,szingli, a legjobb barátjátol

esett teherbe a szülinapi biluán.

 

 

Harry Styles (35)

Stella legjobb barátja, akivel azóta nem találkozott mióta a lány meg szűlte kislányukat.

Egynap munkájának köszönhetően Londonba költözik barátaival, és meg ismeri 17 éve nem látott lányát.Közben egy titkot tart magában, amit nem szeretne hogy a lánya meg tudja, de megtudja....  munkája: Újság író

 

 

Louis Tomlinson (34)

Harry leges-legjobb barátja, akivel már 30 éve barátok. Eredetileg Daisy kereszte apja lett

volna, de végúl nem ő lett az. Helyette sokkal másabb szerepet töltbe a család életében.

De történni fog  vele valami, amit soha se gondolt volna,sőt,.....nem is történhetett volna meg....

munkája: Helyettesítő tanár

 

 

Liam Payne (34)

Harryék egyik barátja, orvosként dolgozik, pontosabban szülész és sebész is egyszerre.

munka: orvos:szülész ,sebész

 

 

Niall Horan (35)

Harryék egyik barátja. Van joksia,de rohadtúl nem tud vezetni. Szeret enni.

munka: Nando's tulajdonosa

 

 

Zayn Malik (35)

Harryék baráti körébe tartozik....azaz tartozott, mivel Niall 30.-ik szülinapján olyat tett amit soha az életbe nem tehet jóvá. Harry ezért utálja, ha rajta múlna már a sitten rohadna..

 

 

Perrie Malik (34)

Zayn felesége, akivel 16 évesen jöttek össze. Fogalma sincs arról mit tett "drága" férje.

Louis és Stella legjobb barátnője volt.

 

 

Matt Malik

Zayn és Perrie 17 éves fia. Szerelmes lesz Daisybe, Daisy is belé, de ennek a szerelemnek egy azzaz kettő bökkenője lesz,ami nem más,mint Harry és Zayn.

 

 

 

 

 

 

 



 

 

 

 

 

 

 



helló mindenkinek, aki ide tévedt, még uj vagyok, és ez a legelső blogom:)
ha ide találsz, és szeretnél olvasni egy jo kis történetet, akkor jo helyen jársz, remélem tetszeni fog:P:)
és ha tetszett, vagy van valami véleményed, akkor nyugodtan kommentáld, vagy  kritiká is irhatsz, érdekes a pozitiv, és negativ vélemény is :)  elöre is köszönöm, sziazstok!