7.rész

hello:)
sajnálom hogy csak most tudtam részt hozni,igazábol már tegnap felraktam volna,csak a gépem meggajdult és az egész amit irtam elveszet,eltünt:/ igy az egészet ujra kellet irnom.De a lényeg hogy itt van:D Figyelem! csunya beszéd és (sok) helyes irási hiba találhato benne:) remélem tetszenifog, puszi:D

Mindenki ledöbbent.Nem birtam meg szolalni,csak csendben figyeltem ahogy  az Eleanornak nevezett nö hogyan smárolja, a már fuldoklo Louist.Nem is beszélve,arrol hogy apu ölében csinálja, akin látszik hogy nagyon zavarja a nyálcsere az ölében.Ha most nem hadják abba én komolyan kiadom a taccsott! 17.vagyok, de nagyon nem birom azt ha elöttem smárolnak az emberek,söt ,még azt se birom ha kézen fogva járnak/állnak elöttem. Nem csoda hogy nincs pasim......

-Be fejeznétek végre?-figyeltem fel apu,mély ,dühös és féltékeny(?) hangjára. Eleanor (végre!) elszakadt Louis szájátol (de nem szált le rola), aki rögtön levegö után kapkodott,közben az emlitett nö-személy lesajnáloan  nézett Harry szemeibe, amiken látszott hogy ha ölni tudnának,akkor ez a nö már rég hulla lenne.Ahogy figyelte apu arcát szája egy gonosz mosolyra huzodott,közben a tekintete olyan lett ,mintha az ös ellenségével találkozott volna. Ahogy látom a szemükben a szikrákat, kezdem azt hinni hogy tényleg azok!

-Inkább törődj  a csajoddal és fogd be azt az idegesitö pofád, Harold!-rivallt rá a "hárpia" (ez illik rá ^^) apura.Ekkor Louis felpattant apa öléböl, igy sikeresen lelökte a rajta ülö nöt ,aki szépen landolt a földön. A "hárpia" dühösen villogo szemekkel nézte a szitén dühös Louist, aki épp meg szolalt:

-Az egyetlen akinek bekéne fognia a pofályát, az te vagy!! Nem beszélhetsz igy Harryvel, söt, senkivel se! Amugy meg mi volt ez az elöbbi? "Vissza szerzem a pasimat"?! Na ezt elfelejtheted ,örökre! Meg volt az esélyed,de te elhagytál egy gazdag vén fasz miatt, akinek csak azért kelletél hogy legyen kit meg dugni!-mondta tele gúnnyal és dühvel a hangjában Louis. Nagyon meg ijedtem hogy egymásnak ugranak majd vagy ijesmi,de ezt szerencsére nem csinálták....még. A nö nagy sértödötten fel kelt a földröl és nem törödömen anyut kezdte méregetni.Anyu csak zavartan meredt elöre ugy látszik öt is idegesiti ez a hárpia.A hárpia felé néztem, aki már nem anyut hanem engem nézegetett,mint a kirakatban a ruhákat. Elkapta tekintetét rolam ,apunak kezdett beszélni,miközben öt nezégette:

-Nocsak,Harold.......úgy tudtam hogy az idösebb nökre buksz, és nem azokra akik még attol is zavarba jönnek hogy ha egy csokolozo "párt" látnak. Hol szedted fel? Az utca széléröl, ahova a kurvák tartoznak?-sátánian fel kacagott, én meg teljesen le dermedtem. Most komolyan le kurvázott? Ha én az vagyok akkor ö micsoda?

-Tévedésben vagy Eleanor..-szolalt meg kisértetiesen egyszerre anyu és apu ,akik eszméletlenül dühösek voltak.-Itt csak egy kurva van , még pedig te!!-csapott az asztalra anyu.Keze remegett az idegességtöl.Apu át nyult az asztalon és megfogta anyu remegö kezét, ami az elözö cselekedetnek köszönhetöen abba hagyta a remegést. Apu csak biztatoan mosolygott, közben beszélt:

-Nyugi Stell, nem éri meg ,miatta fel huzni magad.Csak féltékeny Daisyre, mert olyan szép mint az anyja.-mosolygot egyszer anyura ,egyszer rám. Erre "szeretet" hárpiánk felhorkant.

-Ja, pont rá lennék féltékeny....-mondta, aztán belé csapott a felismerés-....csak nem a te lányod?-sátáni vigyora meg rémisztet.Apu nem válaszolt, és ezt a nö igennek vette, ezt onnan gondolom hogy vigyora még nagyobb lett. Megint végig mért, aztán anyuval is ezt csinálta.Fülsöketitöen felkacagott, miután abba hagyta meg szolalt:

-Höh.Gondoltam hogy egyszer felcsinálod az egyik kurvádat! De nem lehetett volna egy szebbet felcsinálni?-kacagta el magát hangosabban mint az elöbb. Na jo ,BETELT A POHÁR!!

Fel pattantam a helyemröl és a hárpia felé kezdtem lépkedni,mig teljesen elé nem értem. Mikor teljesen elötte álltam fel emeltem a kezem, és pofon vágtam.Nem néztem hátra, de igy is tudtam hogy mindenkinek kiguvadt a szeme és le esett az álla.Eleanor az arcához kapta a kezét, amin látszodott egy piros tenyér nyomom.Dühtöl szikrázo szemekkel nézett az én szintén dühös szemembe.

-Na ide figyelj, kislány!-sziszegte a fogai közt-Nem tudom honan szedted a bátorságot hogy kezet emelj rám, de ha még egyszer ezt csinálod, esküszöm nem marad egy épp fogad se, ugy inkább fogsz hasonlitani az apádra!

-Kuss!

-Hogy mondod?-kérdezte arogánsan.

-Jol hallotad! KUSS!!-ismételtem kicsit hangosabban a kelleténél.-Nem tudom ki vagy és mit akarsz, de azt tudom hogy egy beképzelt ribanc vagy!Engem elhordhatsz akárminek ribancnak,csúnyának, nem érdekel!.....De ha bármi rosszat mersz mondani anyura, apura vagy Louisra, esküszöm nem marad egy épp csontod se! Értve vagyok?!-gyilkos pillantással néztem, a meg ijedt nöt, aki csak félve bolintott.Vissza mentem a helyemre,és mikor a nőre néztem eltünt,elfutott elölem. Gyözedelmesen vigyorotam.Anyuék még mindig megdöbbenve néztek, de nem csak ök, hanem az egész kávézo!

Halk tapsott hallotam , ami egyre hangosabbávált.Ugy látszik mindenki egyet ért velem.

 

***

 

Mi után eljöttünk a Starbucksbol mindenki rám mosolygott.Ugy látszik mindenkinek tetszett az "elöadás".Remélem nem ijedtek meg tölem.

Apu és Louis felajánlotta hogy haza visznek, de mivel mi is kocsival voltunk ezért csak haza kisérni tudtak.

Mikor a házunk elött voltunk, meg áltunk a felhajton, és miután kiszáltunk, távcsövet csináltam a kezemböl és ugy néztem hogy hol vannak apuék.Rögtön kiszurtam öket, mert rosz helyen álltak meg, vagyis a szembe lévö háznál.Azonnal át rohantam szolni nekik.:

-Apu!Rosz helyen áltatok meg! A mi házunk ott van!-muttatam a házunkra.Erre mindkét férfi elmosolyodott.

-Nem rosz helyen álltunk meg , Daisy.-mondta Louis , erre csak értetlen pofát vágtam.De szerencsémre folytatta.:-Ez a mi házunk.-mondta nagy vigyor kiséretében apu,miközben magára és barátjára mutogatott. Le esset az állam, szo szerint! Így már tényleg sokkal közelebb jutottam az apukámhoz, hisz  csak át kell mennem a szomszédba ha látni szeretném.Nagy mosoly terürt szét az arcomon.Örömöben apu nyakába ugrodtam, aki ezen meglepödött ,de boldogan ölelt át. Apu vála mögöt átnéztem és Louist láttam ahogy műen szemét kezdte törölgetni ,meg szipogni ,mintha meg hatodott volna,de majd nem elröhögte magát,mint én is. Ekkor apu kicsit eltolt magátol, és (még mindig) mosolyogva kérdezte:

-Nincs kedved holnap eljönni velünk valahova?-erre heves bologatásba kezdtem.

Mosolya még nagyobb lett és szorosabban magához húzott, ugy ölelt tovább.